Szerelem. Nők és Férfiak vagy Férfiak és Nők. Állandó témát szolgáltatnak, és állandó kérdéseket vetnek fel. Az élet nagy kérdéseihez hozzátartoznak, de vajon mik azok a nagy kérdések?

Általában problémákkal találjuk szembe magunkat, persze habituson, jellemen múlik, hogyan tekintünk rájuk. Nem mindegy milyen irányba történik. Nézzük csak merre fókuszálnak ma az emberek. Természetesen figyelmük nem csak egyszerű, megadják a módját. A való világosok mondhatnák is: pásztázzál, bazdmeg. Szemlélünk és értelmezünk (véleményezünk) mindent és mindenkit. És a legnagyobb baj: ítélkezünk. Anélkül ítélkezünk, miközben valójában lehetőséget adhatnánk a másiknak, hogy elnyerje szimpátiánkat. Uncsi duma.. Engem is fáraszt a rózsaszín világ hajszolása. Bemeséljük egymásnak az őszintét. Amikor úgyis csak érdekből történik minden ebben a vadonban. Na de el lehet nyomni azt a gyűlöletet? Nem tudjuk. Talán nem is kell…

A szerelem meg egyszerűen csak kémia. Nincs humánus magyarázat. A kémia megbűvöl, elcsavarja a fejed. Varázslat mozgat, vagy csak egyszerűen szexualitás minden.

Tiszta őrület. Mátrix a világ és már az életed is. A mennyből az angyal tőled is elkésett, így kialakult pár rizikós helyzet.

Vegyük hát sorra milyen lehetőségek állnak fent:

Magányos farkas, reménytelen szerelem, egyszerűen csak szemét a pasim/nőm, dögöljenek meg a pasik/nők. Az utóbbi kategóriánál sejtjük nem a másik nem ősgyűlöletéről van szó, csak éppen most szakítottak. Apropó most szakítottakat. Mi kötheti össze a szemét és dögöljenek meg jelzőjű kategóriával? A negativitás. Pontosan a negatív gondolatok negatív dolgokat teremtenek, mint ismeretes. Feltételezzük, hogy maguk vonzották be, amit kaptak? Esetleg a véletlenek összejátszottak? Az univerzum titka. Megesik, hasonló emberekbe szeretünk bele sorra és sorra, és az is lehet, hasonló buktatókba bukunk bele az élet bármely területén. A könnyűvérű nőcskébe, az affektálósba, a macsóba, a hűtlenbe. A spirituális irodalom kísérletei már megtaníthattak rá miképpen érheted el azt, amit szeretnél. Ezt több-kevesebb sikerrel alkalmaztad is. Mégis egyedül vagy. A legfájóbb pedig, magányos. Nem is akarsz vele szembesülni, egyszerűen csak eltereled a gondolataid és hajszolod az életet, míg rá nem bukkansz a nagy ő-re. Érdekes vajon van-e nagy ő, vagy sok nagy ő és kis ő is van. :)

Honnan tudjuk, ha már meg is találtuk, alapozhatjuk-e rá a jövőt. A férfiak is ugyanúgy kételkednek és paráznak, csak gyengébb az érzelmi intelligenciájuk. Az érzelmek kimutatása a nők dolga. Ki tudja, milyen őskáosz lehet a férfiak belsejében. Mert ami nem vezetődik ki valamiben, az nyomaszt. A magány igazán nyomasztó jelenség. A bulik és a szerelmi kalandok melegágya. Az a „jobb is lett volna kihagyni”, vagy „jobb gyorsan elfelejteni” mondókák kántálása. Miután felhagynak a görcsös kutató kereséssel, a nőcik megnézik az összes nyálas romantikus önmagukat siratós filmet, amit lassan az önerősítőre cserélnék. Turbózzák magukat, imidzset váltanak. Társkeresőznek, chatelnek, táncolni járnak és szédítik a pasikat. Begyűjtik a bókokat és pókokat. A pasik megoldják egy pár kanbuli keretében az ügyet. A bárpulton isznak és sajnálják magukat, majd vadászni kezdenek. Az összes ismerős csajnak udvarolnak a neten. Mindkét nem kapaszkodik valamibe, és hódító szédítő hadjárataik a hiúságot segítik. Pár félreértéssel viszont szolgálhatnak. Ezt csak odasúgom nektek: Lehet, csak azt hiszed, hogy szerelmes vagy, mert már annyira az akarsz lenni. Ez a lehetőség is fent áll. Meg persze az is, hogy újból valamelyik fenti kategória birtokosa leszel. A bukott, a csalódott, akiből micsoda nő/micsoda férfi lesz inkább. De nem kell annak lenned! Ilyenkor jönnek a standard dumával: Igenis szép és hasznos dolog a szerelem és a szeretet. Ez ad melegséget az életnek. Kevés az esélye az újabb égető bukásnak.

Ha van párod hozzá tudsz bújni, veszekedhetsz vele, ha úgy tartja kedved. Ami sokszor kellemetlen, de szögezzük le még nagyobb baj, ha nincs kivel. Most a sorokat olvasva jó páran felhorkanhattok, hogy nektek ez nem szokásotok. Igen, a kreált rózsaszín léggömb világba ez nem fér bele. Tudnunk kell az élet nagy kérdéseire a tudomány sosem adott választ. Itt már a Google se segíthet! A divatos pszicho (mókus) esetleg megpróbálhatja felnyitni a szemed.

A hit és a bizalom hiánya a kapcsolat bukásának záloga. Hozzáálláson is múlik, és sosem lesz tökéletes semmi. Különbözőek vagyunk különböző kapcsolatokkal. A legfontosabb az elfogadás, és a tisztelet, ami nem csak a szerelmi, hanem közösségi kapcsolatokból is hiányzik mostanság. Az elkényelmesedés és az elidegenedés korában vagyunk, magyarán ezért olyan problémás a problémamegoldás. Az élet egy problémahalmaz, téged váró problémák megoldásával.

A pszichó(mókus) a panaszáradat után csak ennyit felelne : Fogadd el a karmádat páciens!!

Illusztráció: Sándor László