Érzéseim sokaságában leledzekelmélkedek és érzek.Megjártam a gyász mindenféle útját,megjártam a poklokat,mosolyoghatna már rám a nap,de mindenért tenni kell.S habozván nem elégálmokban élni,tenni is kell jócskán.Álmokban éltem s élek,a szürke hétköznapokatmegszínesítem lírai énemmel,romantikusan…

Bárcsak ki tudnálak vernia fejemből,bárcsak lenne egy pillanatom,melyben lebegek a felhők felett.Bárcsak ne kísértenélte lángoló szenvedély.Rabod lettem egy életre.S belesodortál a zsákutcába.Bárcsak adatna egy jó út,melyben szikrázóan sütne a nap,nem lenne panasz.Csak repülés,repülés a mosolyogva…